2012. november 2., péntek

Földkelte

William Anders: Földkelte (1968)

William Anders amerikai űrhajós készítette a bolygónkat megörökítő egyik leghíresebb fényképet, melyen a Föld a Hold mögül bukkan elő.

A felvétel a NASA Apollo–8 küldetése során készült 1968. december 24-én. Az Apollo–8 volt ez első ember vezette űrhajó, mely megkerülte a Holdat. A legénység a Hold keringési pályáján mozgott, amikor az űrhajó ablakában  – akár egy kék nap – a látóhatáron felbukkant a Föld. A látvány lenyűgöző volt; olyannyira, hogy az űrhajósok, a szigorú fényképezési szabályok ellenére is megörökítették.

Borman: Istenem! Nézd csak azt a képet! Most jön fel a Föld. Hű, nem csinos?
Anders: Hé, ne fotózz, nincsen benne a menetrendben.
Borman (nevetve): Van színes filmed, Jim?
Anders: Add ide, légy szíves, azt a színes tekercset…
    (Részlet a legénység beszélgetéséből)

Amíg Anders színes filmet fűzött a Hasselblad kamerába, az űrhajó parancsnoka, Frank Borman készített egy fekete-fehér felvételt a Földről. Mikor Anders elkészült a befűzéssel, ő is lefotózta a Földet: kék bolygónk a Hold felszíne felett a világűr sötétjéből bukkan elő, félénken csak egy részét megmutatva a szemlélődőknek. A legénység, kihasználva a lehetőséget, több felvételt is készített a felkelő Földről. Anders után Lowell következett, majd újra Anders kapta meg a fényképezőgépet és még kétszer kattintott.

A Frank Borman által készített fekete-fehér felvétel

Az Anders által készített eredeti fotón, melyet a NASA az AS8-14-2383 számon vett nyilvántartásba, a Hold felszíne a jobb oldalon, Földünk pedig a bal oldalon helyezkedik el. A feldolgozás során az eredeti felvételt korrigálták és 90 fokkal jobbra elforgatták. A fényképnek a Földkelte (Earthrise) nevet adták.

Az eredeti állású fotó (NASA AS8-14-2383)

Sokan úgy tudják, hogy a földkelte jelenség nem létezik, mivel a Hold a saját tengelye körül ugyanannyi idő alatt fordul meg, mint amennyi idő alatt Földünket megkerüli. S mivel Holdunk mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Földnek, így csak egy, a Hold körül keringő űrhajóból érhető tetten a jelenség, magáról a Hold felszínéről nem. Azonban a Hold nem egyenletesen kering, hanem ingázó mozgást végez, ezért a Hold bizonyos területeiről nézve végül is megvalósul a földkelte. Mivel azonban az ingázás ciklusa 27 napig tart, így a földkelte jelenség csak nagyon lassan megy végbe.

A Földkelte bélyegen

Anders felvétele volt az egyik legkorábbi a Földünket bemutató fényképek közül. Bolygónk a Holdnál is kisebb védtelen égitestnek tűnik rajta, mely szinte elvész a világűr nagy sötétjében. A fotó, megjelenését követően nagy figyelmet kapott és számtalan alkalommal közölték le a különböző sajtóorgánumok. A Földkelte látható például az amerikai Posta által az Apollo–8 küldetés emlékére kiadott bélyegen is. A „Kezdetben Isten…” felirat utalás arra, hogy a legénység tagjai a küldetés alatt a Teremtés könyvéből olvastak fel részleteket. 

A képet a LIFE magazin beválasztotta azon 100 fotó közé, melyek megváltoztatták a világot. A Földkelte, Galen Rowell természetfotós szerint „minden idők legnagyobb hatású környezetvédelmi fényképe”. Mások szerint nem egyszerűen hatással volt a környezetvédelemre, hanem elindítója volt a környezetvédelmi mozgalmaknak.

Tetszett a cikk? Kövesd a blogot a Facebookon és a Twitteren is, ahol további tartalmakról is értesülhetsz!