2012. november 26., hétfő

A halál árnyékának völgye

Roger Fenton: A halál árnyékának völgye (1855)

Roger Fenton brit fotográfust az első hivatalos haditudósítóként tartják számon. A halál árnyékának völgye címet viselő leghíresebb felvételének, melyet 1855-ben a krími háború idején készített, hitelességét több alkalommal is megkérdőjelezték. Legutóbb Errol Morris dokumentumfilmes, aki határozottan állítja: a fotó nem a valóságot ábrázolja.

Fenton a brit hadügyminiszter megbízásából utazott a Krím-félszigetre, hogy dokumentálja az 1853-ban kirobbant török, az olasz és francia csapatokat támogató brit hadsereg részvételét az Orosz Birodalom elleni háborúban. A tudósítás célja az volt, hogy a kedvező színben mutassák be az addigra már a sokat bírált brit katonai részvételt. Ott tartózkodása alatt, mintegy 360 felvételt készített. A technikai korlátok – hosszú expozíciós idő, nehéz felszerelés – nem tették lehetővé a csatajelenetek, katonai események dokumentálását, sőt megbízói kérésének megfelelően a halottakról és a sebesültekről sem készíthetett felvételeket. Az elkészült képek jelentős része előre beállított, megrendezett volt, melyek a harcok kevésbé erőszakos és eseménydús oldalát mutatták be: tájképek a csaták elyszíneiről, katonai táborokról, katonaportrék vagy csoportképek.

Híressé vált felvételét egy, az orosz csapatok által folyamatos ágyútűz alatt tartott útszakaszról készítette. Állítólag még a kép készítésekor is tűz alatt volt a terület, egy ágyúgolyó Fenton közelében csapódott be. A megörökített kietlen tájon számtalan ágyúgolyó hever, a látvány sebesültek és halottak nélkül is nyomasztó. A kép, melyet a brit katonák az ószövetség 23. zsoltárának sorai után („Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól…”) neveztek el, később a háború kegyetlenségének szimbólumává vált.

Fenton másik felvétele

Kevesen tudják, de a helyszínen Fenton egy második felvételt is készített ugyanabból a szögből. Ez a fotó annyiban különbözik az ismert fotótól, hogy az úton jóval kevesebb ágyúgolyó látható.

E másik felvételre hivatkozva véli Errol Morris dokumentumfilm rendező úgy, hogy A halál árnyékának völgye megrendezett környezetet ábrázol. Kutatásáról a The New York Times blogjában számolt be. Fenton fotójáról Susan Sontag híres esszékötetében, A szenvedés képeiben (2003) olvasott, ahol az szerző így írt képről: „első verzióján ágyúgolyóktól feketéllik az úttól balra eső tereprész, de a második felvétel előtt – ez az, amelyről azóta megannyi reprodukció készült – a fényképész felügyeletével magán az  úton rakosgatták szét az ágyúgolyókat”.

Sontag információi felkeltették Morris érdeklődését: Melyik felvétel készült előbb? Nekilátott kideríteni mi az igazság a képpel kapcsolatban. Több történésszel és szakértővel is beszélt, sőt még Ukrajnába, az eredeti helyszínre is ellátogatott, hogy személyesen vizsgálódjon. Morris Dennis Purcell mérnök segítségét kérte, akivel közösen vizsgálta meg a két képet. Észrevették, hogy nem csak az ágyúgolyók „mozdultak” el, hanem a kövek is. A kövek helyzete pedig meghatározta a felvételek sorrendjét. Morris úgy véli, hogy Fenton és segítői a domb oldaláról gurították le az ágyúgolyókat, majd helyezték el őket az úton (ekkor mozdulhattak el a kövek). „Az a felvétel volt a második, melyen az ágyúgolyók az úton voltak” – mondta Morris, aki szerint, minden kétséget kizáróan Fenton híres fotója megrendezett.

(Ez az írásom először a spottr.hu-n jelent meg 2012. október 4-én)

Kövesd a blogot a Facebookon és a Twitteren is, ahol további tartalmakról is értesülhetsz!