2012. október 25., csütörtök

Wilhelm Brasse (1917–2012)


Wilhelm Brasse (1917–2012) (Fotó: AP)

Október 23-án, 94 éves korában szülővárosában hunyt el Wilhelm Brasse, „Auschwitz fotósa”. A hírhedt haláltábor foglyaként több tízezer fényképet készített fogolytársairól és az ott folyó szörnyű kísérletekről. Fényképei, melyek több ezer áldozat emlékét őrzik, egyben a náci borzalmak bizonyítékai.

Brasse 1917-ben született az Ausztriához tartozó Żywiecz-ben (ma Lengyelország), gyermekkorát Lengyelországban töltötte. Katowicében tanult fotózni, itt is nyitotta meg stúdióját. A háború kitörése után megtagadta a németekkel való együttműködést. Magyarországon keresztül próbált külföldre szökni, hogy csatlakozhasson a lengyel hadsereghez. A lengyel-magyar határon fogták el. 1940. augusztus 31-én szállították a nemrég megnyitott auschwitzi koncentrációs táborba. A 3444-es rabszámot kapta.

A tábor egyik foglya, Czesława Kwoka (1928–1943)

1941. tavaszán négy másik fogollyal együtt magához hívatta Rudolf Höss, a tábor kegyetlen parancsnoka, aki fényképészeket kerestek. Brasse-t fotós tapasztalatai és német nyelv ismerete alapján választották ki. A foglyok nyilvántartását és azonosítását végző osztaghoz került. Feladata az volt, hogy a táborba érkező foglyokról készítsen fényképfelvételeket a nyilvántartó kartonokhoz. „Amikor [a foglyok] megérkeztek Auschwitzba, az arcuk kerek volt, normálisan néztek ki. Néhány héttel később, már ha még éltek, felismerhetetlenek voltak.” – emlékezett vissza egy interjúban.


Brasse nem csak a tábor foglyait fényképezte le, később más megbízásokat is kapott. Többek között Josef Mengele is igénybe vette fotós tudását az ikrekkel folytatott embertelen kísérleteinek dokumentáláshoz. Megörökítette emellett a különböző hivatalos eseményeket, például magas rangú náci tisztek látogatását is. Továbbá több száz SS katonáról készített portréfelvételeket.

1945. januárjában a tábor 60 000 foglyával együtt őt is a nyugatra tartó halálmenetbe küldték. A mauthauseni koncentrációs tábor ebensee-i altáborának foglyaként 1945. májusában szabadították fel az amerikai hadsereg katonái. A háború után visszatért szülővárosába. Megházasodott, két gyermeke született. Megpróbált újra fényképészként dolgozni, de képtelen volt rá a táborban szerzett élmények után, melyek kísértették őt. „Azoknak a szegény zsidó gyermekeknek a képe mindig ott lebegett a szemem előtt” – nyilatkozta Brasse – „Vannak dolgok, amiket sosem felejthetsz el.” 


Az auschwitzi táborban a becslések szerint mintegy 200 000 fényképfelvétel készült, melyek nagy része megsemmisült, vagy elveszett. Brasse a táborban töltött évek alatt körülbelül 40-50 000 felvételt készített, ezek jelentős része fennmaradt. A szovjet csapatok megérkezése előtt parancsba kapta, hogy semmisítse meg a fotókat, de Brasse, a többi fotóssal együtt a parancsot megtagadta és a fotókat sikerült megmenteniük. Azonban fotói összekeveredtek a táborban készült többi képpel. Sőt az általa készített felvételek azonosítását nehezítette, hogy sok esetben a fotós neve sem volt feltüntetve. Számos fényképet maga Brasse azonosított a háború után.


Brasse fényképei az Auschwitz–Birkenau Állami Múzem és a Yad Vasem Múzeum archívumába kerültek, melyekből több a múzeumok állandó kiállításainak részei. Brasse részt vett az auschwitzi emlékhely létrehozásában, ahol rendszeresen tartott előadást az auschwitzi táborban szerzett élményeiről és tapasztalatairól.

Brasse életéről Irek Dobrowolski A portrékészítő (2006) címmel forgatott filmet.

Kövesd a blogot a Facebookon és a Twitteren is, ahol további tartalmakról is értesülhetsz!