2013. január 10., csütörtök

Edgerton nagysebességű felvételei

Harold E. Edgerton: Almán áthatoló 0.30-as kaliberű lövedék (1964)

Harold E. Edgerton nagysebességű, az addig szabad szemmel nem látható világot bemutató, felvételei nem csak a tudomány és technika területére voltak hatással, hanem a fotótörténetre is.

Edgerton 1928-tól tanított a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT). Gyakorló fotósként fejlesztette ki a stroboszkopikus fotózási eljárást, melynek segítségével a gyors mozgás is megörökíthetővé vált. A felvételek egy elsötétített szobában készültek, Edgerton másodpercenként többször is exponált. A strobovakunak köszönhetően, mely sokszor egymás után nagyon rövid időre villan fel, a mozgás fázisai kimerevedtek, és azokat le lehetett fényképezni. Az Edgerton által kifejlesztett technikának, nem csak a fotográfia vette hasznát, azt a tudomány is igénybe vette, hiszen addig soha nem látott pillanatok rögzítésére és tanulmányozására vált lehetőség.

Harold E. Edgerton:
Wesley E. Fesler megrúg egy labdát (1934)

„Egy nap rádöbbentem, hogy még egyetlen fotót sem láttam arról, ahogy valaki egy focilabdába belerúg, úgy véltem, érdekes volna látni, mi történik. Mi az MIT-n nem vesztegettük az időt focira. Ezért felhívtam a Harvardot (...) Egy elsötétített szobába mentünk, ahol három fotót készítettem - bumm, bumm, bumm. Kettőt elrontottam az előhívásnál, de egy jó lett. A labda annyira felgyorsult, hogy a por megállt a levegőben.” – mesélte 1934-ben készült fotójáról.

Így készítik az MIT-n az almaszószt (!) című előadásában számolt be arról a felvételről, melyen egy almán hatol át egy lövedék. A képen tisztán látható az almából előbukkanó nagy sebességű lövedék, valamint a lövés pusztító ereje a be- és kimeneti pontokon. Edgerton elmondása szerint a felvétel elsőre sikerült, és csupán egyetlen almára volt szükség a fotóhoz.

Másik leghíresebb felvétele a Tejcsepp (1936) című kép, melyen az új képrögzítési technika révén láthatóvá válik ahogy a lehulló tejcsepp majdnem szabályos, korona alakú csobbanást hagy maga után. A következő felvételen a lehulló csepp mozgásának fázisai láthatóak.

Harold E. Edgerton: Tejcsepp (1936)








Edgerton további felvételeiből válogatást az MIT The Edgerton Digital Collections Propject oldalán találhattok.

Tetszett a cikk? Kövesd a blogot a Facebookon és a Twitteren is!