A spanyol milicista halála

A spanyol milicista halála (1936)

A spanyol milicista halála (ismert még Eleső katona; Milicista; Milicista halála címekkel is) a magyar származású Robert Capa leghíresebb felvétele, melyet 1936. szeptember 5-én a cordobai fronton készített a spanyol polgárháború idején.

Federico Borrell Garcíának hívták a katonát, akinek haláláról Capa ezt a bravúros felvételt készítette. A férfi hétköznapi ruhában volt a fronton, világos nadrágot és fehér inget viselt. Katona mivoltáról bojtos sapkája, a bőrövek, a tölténytartók és a kezéből éppen kieső puska árulkodik csupán. A milicistát lövés érte, a kép az elesés pillanatát örökítette meg.

Capa a Vu francia képes magazin megbízásából 1936-ban utazott Spanyolországba, ahol mintegy három éven át fotózta a polgárháború eseményeit. A Milicista halála első alkalommal a Vu magazinban jelent meg 1936. szeptember 23-án Capa egy másik, szintén egy eleső katonát ábrázoló felvételével együtt. A két fotó egyazon oldalon került közlésre, a milicista halála volt felül. A szerkesztők semmilyen információt nem fűztek hozzájuk.  Egy évvel később, 1937. júliusában a LIFE is megjelentette a képet, a spanyol polgárháborúról szóló cikkük illusztrációjaként. A felvétel később a polgárháború szimbólumává vált és „a történelem leglegendásabb és legtöbbször publikált háborús fotója” lett.

Richard Whelan fotótörténész Capa életét bemutató könyvében külön foglalkozott a felvétellel, készítésének körülményeivel. Whelan szerint a kép 1936. szeptember 5-én a cordobai fronton Cerro Muriano környékén készülhetett. A milicista kilétét Whelannek nem sikerült kiderítenie. A katona nevére csak a kilencvenes években derült fény. 1995-ben jelent meg Mario Brotóns Jordá, a spanyol polgárháború egyik résztvevőjének önéletrajzi írása. Capa fényképén felismerni vélte a jellegzetes bőr tölténytartókat. Tudta, hogy ezekkel a tokokkal csak az Alcoyból érkezett ezred tagjai rendelkeztek, akiket Cerro Muriano védelmére vezényeltek. A parancsnokuk még Alcoyban készítetett tölténytartót katonáinak. Brotóns Jordá saját felismerése és Whelan információi alapján látogatott el Salamancába az Állami Levéltárba, ahol kiderítette, hogy azon a napon csak egyetlen milicista esett el: Federico Borell García. Brotóns Jordá, hogy felfedezését igazolja, megmutatta Capa felvételét az elhunyt egyik testvérének, aki felismerte az áldozatot.

A felvétel hitelessége hamar megkérdőjeleződött: többen hamisítványnak, megrendezett jelenetnek tartották és sokan tartják még ma is. A LIFE képaláírása szerint Capa kamerája éppen azt a pillanatot örökítette meg, amikor a katona golyót kapott a fejébe. A felvételen mégsem látszik a golyó nyoma. Többen furcsálják azt is, hogy a lejtőn lefelé futó ember hátrafelé esik. Akárcsak azt, hogy a katona fehér inget visel, ami szokatlan egy csatatéren. A bírálók egy része szerint a fotón látható esemény nem történt meg a valóságban: Capa a fotó kedvéért kért fel valakit, hogy játssza el a jelenetet. Egy spanyol kutató szerint a fotó nem is Cerro Murianónál készült, hanem 56 km-rel arrébb Espejóban. A kétségeket tisztázhatnák az eredeti negatívok, azonban azok elvesztek és sohasem kerültek elő.

Maga Capa sem tisztázta a felmerült kérdéseket, saját könyvében is alig ír a képről. Mindössze egyetlen alkalommal nyilatkozott a kép készítésének körülményeiről: 1937. szeptemberében egy a New York-i World Telegramnak adott interjúban. A beszélgetésen elhangzottak szerint Capa kettesben volt a lövészárokban Borrell Garcíával. Állandó tűz alatt voltak, de Borrell García mégis úgy döntött, hogy kimászik. Capa utánaindult, majd elkattintotta fényképezőgépét. A következő pillanatban vette észre, hogy mellette fekszik Borrell García holtteste.

Capa kevésbé ismert felvétele,
melyen szintén egy eleső katona látható (1936)

A másik, kevéssé ismert kép, melyen szintén egy eleső katona látható csak tovább erősítette a kételyeket. A két felvétel hasonlósága szembeötlő, talán emiatt gondolhatták úgy, hogy Borrell García látható ezen a felvételen is. A két kép nagyjából egy időben készülhetett, legalábbis erre utal a hasonló perspektíva, valamint a felhők változatlan alakja is. A képrészletek azonban jelentős különbségeket takarnak: az egyik katona nadrágban és ingben van, a másik kezeslábasban. A felszerelésük és az bőrszíjuk is eltérő, tehát biztos, hogy egy másik katonát is lencsevégre kapott Capa. Richard Whelan a környezetet összehasonlítva arra a következtetésre jutott, hogy a két ember ugyanott halt meg.  „Ha valaki alaposabban megnézi a talajt az Első katonán és a másik változaton, és összehasonlítja a kiemelkedő fűcsomókat, nyilvánvalóvá válik, hogy a két ember gyakorlatilag ugyanazon a ponton esik össze.” – írja Capa-monográfiájában. A képek eredetiségét nem vonja kétségbe, ennek ellenére furcsállja, hogy „...miért nem látjuk egyik képen sem a földön a másik holttestét”.

Capa öccse, Cornell Capa több alkalommal is visszautasította a testvérét ért vádakat. A fotótörténészek és a Magnum Fotóügynökség is kitartanak a kép eredetisége mellett. Whelan szerint nem az a kérdés, hogy a kép megrendezett-e vagy sem, hiszen „a kép nagysága végül is jelképes tartalmában rejlik".

Tetszett a cikk? Kövesd a blogot a Facebookon és a Twitteren is!