Che

René Burri: Che (1963)

A kubai forradalmár Che Guevaráról az egyik legismertebb fényképet René Burri svájci fotográfus készítette.

Che Guevara  1963. januárjában Kuba ipari minisztereként adott interjút az amerikai Look magazin munkatársának Laura Bergquistnek Havannában, a Hotel Rivierában berendezett hivatali irodájában. Az újságírónőt a találkozóra a fiatal fotós, René Burri kísért el, aki egy Leica és egy Nikon fényképezőgéppel és több objektívvel felszerelkezve érkezett a hotelbe, hogy felvételeket készítsen a politikusról.

Burri rendkívüli lehetőségnek tartotta az interjút, mert nagyon sokféle arcát mutathatta meg Kuba második emberének: a vidámat, a dühöset, az elszántat. A fotózás körülményei azonban nem voltak ideálisak: bár az irodában a lámpák fel voltak kapcsolva, de a redőnyöket lehúzták. Burri pedig nem szívesen használt vakut, így viszonylag kevés fény mellett kellett dolgoznia. A mintegy három órás interjú alatt egyszer rá is kérdezett, hogy nem lehetne-e kissé felhúzni a rolettákat, hogy több fény áradjon be, de Che Guevara gorombán utasította vissza a kérést. Burri a körülmények ellenére, az interjú ideje alatt folyamatosan fotózott és összesen nyolc tekercs filmet lőtt el.

Burri filmjének képkockái, köztük a híressé vált fotó

Che Guevara szokásához híven katonai öltözéket viselt. Haja azonban a szokottnál rövidebb, szakálla pedig hosszabb volt, mint a róla készült képek többségén. Ahogy a Burri által készített felvételeken látható is az interjú során végig hevesen, nagy beleéléssel vitatkozott a riporternővel és szélesen gesztikulálva adott nyomatékot mondandójának. „Egyszer sem nézett rám” – emlékezett vissza Burri, akinek legkifejezőbb felvételén a szenvedélyes forradalmár arcán mégis nyugalom tükröződik. Szájában frissen meggyújtott szivarral, magabiztosan hátradőlve szinte lenézően tekint az éppen kérdést feltevő újságírónőre.

További képkockák Guevaráról

A fénykép első alkalommal a Look magazin 1963. évi áprilisi számában jelent meg két másik, az interjú alatt készült fénykép társaságában. A fotót erősen megvágva, kis méretben jelentették meg: nem volt több mint a cikket illusztráló képek egyike. Talán az előnytelen szerkesztés is szerepet játszott abban, hogy a kép visszhang nélkül maradt. Nagyobb figyelmet csak a forradalmár négy évvel később bekövetkezett halála után, az 1968-as diáklázadások idején kapott és vált a tiltakozás és a lázadás jelképévé. A fotót, mely készítője szerint csak a „szivaros fickó miatt” lett olyan ismert, mára Alberto Korda legendás portréja mellett a leghíresebb Che képként tartanak számon.

(A cikk először a spottr.hu-n jelent meg 2012. július 27-én)

Kövesd a blogot a Facebookon és a Twitteren is!