LIFE magazin

A magazin legendás logója

Hetvenöt éve, 1936. november 23-án került az újságos standokra a képes LIFE magazin első száma, mely a fényképek szerepének előtérbe helyezésével meghatározó befolyást gyakorolt a sajtófotográfiára, valamint fontos szerepet töltött be a fotótörténetben is: számos híressé vált felvétel a magazinban jelent meg először.

A lap alapítója Henry Luce volt, aki 1936-ban 92 ezer dollárért vásárolta meg az 1883 óta megjelenő Life szatirikus magazint, csak azért, hogy a Life nevet megszerezhesse. Luce-nak határozott elképzelése volt arról, hogy milyen magazint akar kiadni: a londoni Weekly illustratedhez hasonlót, ahol a középpontban a képek állnak, a szövegek pedig háttérbe szorulnak. Abban az időben még a fényképek szerepe és jelentősége nem volt akkora, mint napjainkban. Az emberek csak a rádióból és az újságokból értesültek a világ dolgairól, a televízió még nem létezett, így jóval kevesebb fényképet láttak mindarról, amikről a hírekben értesültek. A fényképek nem voltak gyakoriak az újságokban, csak a hírek illusztrációjaként jelentek meg.

Az eredeti Life címlapja 1911. szeptemberéből

A LIFE a hagyományos szerkesztési elvektől eltérően a hangsúlyt a szöveg helyett a fényképekre helyezte: minden számban fotósorozatok, képes összeállítások, fotóriportokat töltötték meg az újság oldalait. A fényképek nagyméretűek voltak, a szövegek eltörpültek hozzájuk képest és inkább képaláírásként funkcionáltak. A mindennapi életet bemutató riportjai mellett, a divat, a kultúra, a tudomány és a technika világáról is beszámolt. Híres emberek, politikusok, színészek is gyakran tűntek fel a címlapon, vagy lap hasábjain. De nem maradtak ki a nagyvilág történései sem: szinte az első pillanattól tudósítottak a második világháború, majd a vietnami háború eseményeiről is.

Az első szám címlapja Margaret Bourke-White
fotójával (1936. november 23.)

Az első szám címlapján Margaret Bourke-White Fort Peck-gátról készült felvétele volt látható. A lapot bemutató szerkesztői cikk melletti, a negyedik oldalon egy újszülött életének első pillanatát megörökítő felvételt közöltek le Kezdődik az élet képaláírással. A fotón szereplő gyermeket George Storynak hívták, akinek élete bizonyos értelemben összefonódott a lapéval. A LIFE folyamatosan nyomon követte életútját és rendszeresen beszámolt róla: tudósítottak házasságáról, gyermekeinek születéséről, vagy arról, hogy újságíró lett. Story 2000-ben néhány hónappal a lap utolsó számának megjelenése előtt hunyt el. A magazin Storyról szóló utolsó cikkének Az élet vége címet adta. Nem sokkal később a LIFE megszűnt.

Yousuf Karsh: Winston Churchill (1941)

A magazinban megjelent képeket olyan híres fotósok készítették, mint Margaret Bourke-White, Lennart Nilsson, Cornell Capa, Nina Leen, Andreas Feininger, Gordon Parks, Sally Kirkland, W. Eugene Smith vagy Edward Steichen. A fotótörténet nem egy híressé, legendássá vált fényképe a lapban, vagy annak címlapján jelent meg először: elég megemlíteni Yousuf Karsh Churchill portréját vagy Alfred Eisenstaedt híres felvételét a Times Quare-en a győzelem napján csókolózó párról, de Robert Capa partraszállást megörökítő képei, Larry Burrows a vietnami háború sebesültjeit bemutató fotói, vagy Fritz Goro makrófelvételei is ide tartoznak.

Eisenhower a LIFE címlapján (1944. június 19.)

A címlap huszonöt évig – egy 1937-es kakast ábrázoló számot kivéve – nem változott: a bal oldalon a magazin logója és alul a piros csík volt látható, ahol a lapszám dátumát és árát tüntették fel. 1961. június 2-án megjelent számban volt a piros csík utoljára látható. Luce lapja az indulást követően hamar sikeressé vált. A negyvenes évek elején az előfizetők száma megközelítette a 100 ezret, az eladott példányszám pedig elérte az 1 milliót. A legsikeresebb az ötvenes években volt a magazin: volt, hogy egy lapszámot, hogy több mint 10 millió példányban vásárolták meg. Az olvasótábor azonban folyamatosan csökkent. A hetilap utolsó száma 1972. decemberében jelent meg.

Az elkövetkező hat évben a lap különszámok – 100 esemény, mely megváltoztatta Amerikát; Az év képekben – formájában került az olvasókhoz. A magazin 1978-ban éledt újjá: ettől az időponttól havilapként működött tovább, egészen 2000-ig. Mintegy négy éven át megint különszámok pótolták a magazin, majd 2004-től neves amerikai sajtóorgánumok – The Washington Post, Los Angeles Times, Chicago Tribune, Denver Post, New York Daily News – mellékleteként került újra az olvasókhoz. A LIFE mint nyomtatott újság utolsó alkalommal 2007. márciusában jelent meg, azóta csak netes képújság formájában létezik.

Margaret Bourke-White:
Rátz Jenő honvédelmi miniszter portréja (1938)

A magazin két alkalommal szentelt kiemelt figyelmet Magyarországnak. Az 1938. szeptember 12-én megjelent számban Magyarország – a király nélküli királyság, Németországtól körüludvarolva, az elcsatolt területeket siratva címmel Margaret Bourke-White munkáiból válogatva 12 oldalas fotósorozatot közöltek: a képes beszámolóban Budapest és Hortobágy mellett az ország politikai helyzete is figyelmet kapott. Bourke-White európai körútja során látogatott el hazánkba, ahol az eredetileg tervezett egy hét helyett, jóval tovább, egy hónapig dolgozott. Az 1956-os forradalomról egy különkiadást jelentettek meg még a forradalom évében. Rolf Gillhausen, Rune Hassner, Eric Lessing, Michael Rougier és John Sadovy fotóin keresztül a lap olvasói is szembesülhettek a kivégzésekkel, a bevonuló orosz tankokkal,  tüntetésekkel, a menekültekkel, a kommunista könyvek elégetésével, vagy a mosonmagyaróvári mészárlás áldozatainak képével.

A LIFE a honlapja mellett mikroblogot is működtet, mely szintén figyelemre érdemes. A Google-lel való együttműködésének köszönhetően pedig a magazin képarchívumát böngészhetjük, vagy akár az összes lapszámot (!) is elolvashatjuk.

Kövesd a blogot a Facebookon és a Twitteren is!