Miksa császár inge (albumin kópia, 1867) |
I. Miksa mexikói császárt 1867-ben végezték ki. Golyószaggatta ingéről ezt a felvételt Francois Aubert készítette.
Ferdinánd Miksa főherceg 1832. július 6-án a Bécshez közeli Schönbrunnban született. Haditengerészeti kiképzésben részesült. Tengerészeti múzeumot és vízrajzi intézetet alapított. Bátyja 1854-ben a Császári-Királyi Haditengerészet főparancsnokának nevezte ki. Három évvel később Lombard–Velencei Királyság kormányzója lett. Részt vett az 1859-es szárd háborúban, ahol súlyos vereséget szenvedett.
Ebben az időben Franciaország Mexikó hitelezője volt, az elnök Benito Juarez fel akarta függeszteni az hitelek törlesztését és szembe akart szállni a nagyhatalmi törekvésekkel. Napóleon ennek apropóján rendelt el katonai beavatkozást az orszában. Miksát III. Napóleon Mexikó uralkodójának kérte fel, hogy segítségére legyen Franciaország hatalmának kiterjesztésében. Miksa jelezte, hogy csak úgy fogadja el a felkérést, ha a nép támogatását tudhatja maga mögött. Meggyőzendő népszavazást tartottak az országban, mely a francia befolyásnak köszönhetően kedvező eredménnyel zárult. Így 1864. április 10-én a Miramar kastélyban Miksát Mexikó császárává koronázták.
Rövid uralkodása alatt arra törekedett, hogy minden politikai oldal kedvére tegyen. Azonban a politikai környezet megváltozott. Benito Juarez és csapatainak szövetségesévé az Egyesült Államok lépett elő. Napóleon erre tekintettel kivonta csapatait az országból és Miksát magára hagyta. Tárgyalási próbálkozásai kudarcba fulladtak, a csata elkerülhetetlennek látszott Juarezékkel. Miksa és csapatai Querétaro városában készültek a kitörésre. Azonban Miguel Lopez parancsnok elárulta őket így Juarez csapatainak sikerült rajtuk ütniük. Miksát és embereit elfogták.
Miksát egy még Juarez által hozott 1862-es törvény alapján helyezték vád alá. Bűnösnek találták hazaárulás vádjában és halálra ítélték. Az ítélet ellen az európai uralkodók mellett, többek között Victor Hugo és Garibaldi is tiltakozott. Miksát két tábornokával, Miguel Miramónnal és Tomás Mejíával együtt 1867. június 19-én hajnalban végezték ki. „Mindenkinek megbocsátok és mindenkit arra kérek, hogy bocsásson meg nekem, kiontott vérünk szolgáljon az ország javára. Éljen Mexikó, éljen a függetlenség!” – mondta az utolsó szó jogán.
Ebben az időben Franciaország Mexikó hitelezője volt, az elnök Benito Juarez fel akarta függeszteni az hitelek törlesztését és szembe akart szállni a nagyhatalmi törekvésekkel. Napóleon ennek apropóján rendelt el katonai beavatkozást az orszában. Miksát III. Napóleon Mexikó uralkodójának kérte fel, hogy segítségére legyen Franciaország hatalmának kiterjesztésében. Miksa jelezte, hogy csak úgy fogadja el a felkérést, ha a nép támogatását tudhatja maga mögött. Meggyőzendő népszavazást tartottak az országban, mely a francia befolyásnak köszönhetően kedvező eredménnyel zárult. Így 1864. április 10-én a Miramar kastélyban Miksát Mexikó császárává koronázták.
Rövid uralkodása alatt arra törekedett, hogy minden politikai oldal kedvére tegyen. Azonban a politikai környezet megváltozott. Benito Juarez és csapatainak szövetségesévé az Egyesült Államok lépett elő. Napóleon erre tekintettel kivonta csapatait az országból és Miksát magára hagyta. Tárgyalási próbálkozásai kudarcba fulladtak, a csata elkerülhetetlennek látszott Juarezékkel. Miksa és csapatai Querétaro városában készültek a kitörésre. Azonban Miguel Lopez parancsnok elárulta őket így Juarez csapatainak sikerült rajtuk ütniük. Miksát és embereit elfogták.
A kivégzés helyszíne Querétaróban (albuminkópia, 1867) |
Miksát egy még Juarez által hozott 1862-es törvény alapján helyezték vád alá. Bűnösnek találták hazaárulás vádjában és halálra ítélték. Az ítélet ellen az európai uralkodók mellett, többek között Victor Hugo és Garibaldi is tiltakozott. Miksát két tábornokával, Miguel Miramónnal és Tomás Mejíával együtt 1867. június 19-én hajnalban végezték ki. „Mindenkinek megbocsátok és mindenkit arra kérek, hogy bocsásson meg nekem, kiontott vérünk szolgáljon az ország javára. Éljen Mexikó, éljen a függetlenség!” – mondta az utolsó szó jogán.
Miksa bebalzsamozott holtteste a koporsóban (albuminkópia, 1867) |
Azt biztosan tudni, hogy Miksa a kivégzés előtt megvesztegette a katonákat, aranyat adott mindegyiküknek. Van aki szerint azért, hogy ne lőjenek, van aki azonban úgy véli arra kérte őket, hogy a ne a fejére lőjenek. A császár háziorvosa, dr. Basch megállapította, hogy a hat találat közül három létfontosságú szerveket ért. Úgy vélte, hogy „haláltusája csak nagyon rövid lehetett”. Ennek ellenére keringenek legendák Miksa kivégzéséről. Az egyik elképzelés szerint vaktölténnyel lőttek rá és koporsójába egy másik személy teste került, akinek arcát eltorzították. Miksa pedig Justo Armas álnéven élt tovább. Egy másik változat szerint kegyelemlövés végzett vele. Ezeket az állításokat az orvos jelentése és Aubert fotográfiája is cáfolja, melyen jól láthatóak a mellkas tájéki golyók nyomai.
François Aubert 1829-ben Lyonban született, művészeti tanulmányokat folytatott. Miksa császárt mint udvari fotográfus kísérte el Mexikóba. Feladata többek között az udvartartás és a tábornoki kar dokumentálása volt. Aubert jelen volt a császár bukásánál és kivégzésénél is. Több fotográfiát is készített erről az időszakról: a kivégzés helyszínéről, a halott uralkodóról, a sírról. Ezek egyike a császár véres ingét megörökítő kép. Aubert annak érdekében, hogy a ruhadarab látványáról semmi ne vonja el a figyelmet, semleges háttérnek egy ajtót választott, melyre az inget odaszögelte. (A felvételen jól kivehető az ajtófélfa és a függöny.)
Aubert arra nem kapott engedélyt, hogy fényképet készítsen magáról a kivégzésről, ezért úgy döntött, hogy ceruzarajzot készít. Ez a kisméretű vázlat az egyik leghitelesebb képi dokumentum Miksa császár haláláról, melyet ma Brüsszelben a Museé Royal de Armeé-ban őriznek. Édouard Manet Miksa császár kivégzése Mexikóban (1867) című festményének alapjául Aubert fényképei szolgáltak. A festmény – a szemtanúk állítása szerint – annyiban nem felel meg a valóságnak, hogy Miksa nem középen állt.
Manet: Miksa császár kivégzése Mexikóban (1867) |
Aubert arra nem kapott engedélyt, hogy fényképet készítsen magáról a kivégzésről, ezért úgy döntött, hogy ceruzarajzot készít. Ez a kisméretű vázlat az egyik leghitelesebb képi dokumentum Miksa császár haláláról, melyet ma Brüsszelben a Museé Royal de Armeé-ban őriznek. Édouard Manet Miksa császár kivégzése Mexikóban (1867) című festményének alapjául Aubert fényképei szolgáltak. A festmény – a szemtanúk állítása szerint – annyiban nem felel meg a valóságnak, hogy Miksa nem középen állt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kritika? Vélemény? Észrevétel? Ide írd! Akár regisztráció nélkül is!