Miss N. portréja (üveglemez, c. 1900) |
A képen Evelyn Nesbit a századforduló egyik legismertebb és legkeresettebb modellje és színésze látható, aki nagyon fiatalon a New York-i művészvilág kegyeltje lett. Emlékét számos festmény, fotográfia és film őrzi. Életét és sikereit azonban beárnyékolta egy döbbenetes bűneset.
Evelyn Nesbit 1884-ben a Pittsburgh melletti Tarentumban, Pennsylvania államban született. Édesapja korai halála miatt a család anyagi helyzete megrendült. A hátrahagyott adósságok miatt évekig nyomorogtak. Nesbit modellként kezdett dolgozni. Szépségére több helyi művész is korán felfigyelt. A modellkedéssel annyi jövedelemre tett szert, hogy támogatni tudta családját. Később a család New York-ba költözött, ahol Nesbit rövid idő alatt a művészvilág kedvence lett. Olyan festők és fényképészek dolgoztak vele, mint Frederick S. Church, Gertrude Käsebier, Herbert Morgan, Otto Sarony vagy James Carroll Beckwitt. Nesbit nem csak műalkotásokon tűnt fel, reklámok, könyvborítók illusztrációjának készítéséhez is felkérték. A modellkedés mellett táncosnőként több darabban játszott. Fellépett a Broadwayn is.
1900-ban a neves New York-i építész, Stanford White szeretője lett. Nesbit mindössze 16 éves volt, míg White 47. A korkülönbség és White házassága miatt azonban a kapcsolat rövid életű volt. Második szeretője John Barrymore színész volt, aki megkérte Nesbit kezét, de a lány visszautasította. Feleségül végül a jómódú Henry Kendall Thawhoz ment. A férfi kicsapongó életéről és agresszivitásáról volt ismert, aki nem riadt vissza a fizikai erőszaktól sem. Állítólag Nesbitet is több alkalommal bántalmazta. Úgy tudni 1905-ben az esküvőn a 20 éves lány fekete (sic!) ruhát viselt. Kapcsolatukat Thaw féltékenysége is mérgezte. Ez a féltékenység vezetett ahhoz a gyilkossághoz, amely később az „évszázad bűnesete”ként vált ismertté.
1906. június 25-én férjével együtt a White által tervezett Madison Square Gardenben a Mam'zelle Champagne című színházi előadást tekintették meg. Nesbitnek nem tetszett a darab így korábban elhagyta a nézőteret. Férje a tetőteraszon találkozott White-tal, akihez odalépett majd így szólt: „Tönkretetted az életemet”. Ezt követően háromszor az építész arcába lőtt, aki a helyszínen belehalt sérüléseibe. Thawt elfogták és bíróság elé állították, azonban az esküdtszék döntésképtelen volt. Az új tárgyaláson végül beszámíthatatlannak nyilvánították és gyógykezelésre küldték egy elmegyógyintézetbe, ahonnan hét év múlva szabadult. E. L. Doctorow amerikai író Ragtime (1975) című művében dolgozta fel a gyilkosság történetét.
Nesbitnek 1910-ben ismeretlen apától fiúgyermeke született. Férjével kapcsolata végleg zátonyra futott, 1916-ban, Thaw szabadulása után elváltak. Még ugyanebben az évben egy táncossal, Jack Clifforddal kötött házasságot. De ez a frigy sem volt működőképes: két évvel később útjaik különváltak, azonban válásukat csak 1933-ban mondták ki. Nesbit több némafilmben is szerepelt, de jelentős sikereket nem ért el. Alkohol és drogproblémáitól megszabadulva, élete hátralevő részében keramikusként dolgozott. 1967-ben, 82 évesen hunyt el Santa Monicában.
Nesbit mindössze 16 éves volt, amikor Gertrude Käsebier amerikai fotográfus ezt a fényképet készítette róla. A felvétel 1903-ban Käsebier öt másik képével együtt jelent meg Alfred Stieglitz által alapított Camera Work első lapszámában.
A fotográfia ma a Kongresszusi Könyvtár archívumában található.
A fotográfia ma a Kongresszusi Könyvtár archívumában található.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kritika? Vélemény? Észrevétel? Ide írd! Akár regisztráció nélkül is!