Az első röntgenfelvétel

Frau Röntgen keze (1895)

Az első röntgenfelvételt Wilhelm Conrad Röntgen német fizikus készítette 1895. decemberében, nem sokkal az után, hogy egy fotólemeznek köszönhetően felfedezte a később róla elnevezett jelenséget.

Röntgen 1895. novemberében otthoni laboratóriumában végezte a katódsugárzással kapcsolatos kutatásait. Egyik nap arra lett figyelmes, hogy az asztal fiókjában egy bőrtokban becsomagolt fotólemezen egy kulcs képe jelent meg. Röntgen különösnek találta a jelenséget, hiszen a lemez fényt nem kaphatott. Az egyetlen kulcs a szobában pedig a lemez feletti fiókban feküdt. Mégis a kulcs lenyomata megjelent a lemezen, ami valamilyen fénysugár jelenlétére utal. Ez a „baleset” vezetett a röntgensugárzás felfedezéséhez. Röntgen rájött, hogy az általa egyszerűen csak X, azaz ismeretlen sugárzásnak nevezett jelenség, hasonlóan a fényhez az elektromágneses sugárzás egyik formája, mely képes áthatolni az anyagon. A fotólemezen azért jelent meg a tárgy alakja, mert a katódcsőből áramló sugárzás a kulcs és a lemez egy vonalban volt.

Még decemberben felesége, Anna Bertha Röntgen bal kézfejéről mintegy húsz perces expozíciós idővel készítette el ezt a felvételt. A látvány döbbenetes volt, mindaz, ami addig láthatatlan volt a testben most láthatóvá vált. A képen az ujjnál található sötét folt felesége gyűrűje. Anna, miután megtekintette a képet és látta a saját csontjait azt mondta: „Láttam a halált”. Röntgen 1896. januárjában ezt a képet mellékelte Ludwig Zehndernek a freiburgi egyetem professzorának küldött tudományos jelentéséhez. Megfigyeléseiről később Egy újfajta sugárzásról: előzetes közlemény című 1896-ban a würzburgi Fizikai-Orvosi Folyóiratban megjelent cikkében számolt be. Felfedezéséért 1901-ben az első fizikai Nobel-díjat vehette át.

A röntgensugárzás alkalmazása széles körben elterjedt. Elsősorban az orvostudomány és a tudományok területén alkalmazzák, de a fotográfia is birtokba vette, sőt a kezdeti időkben a röntgenfelvételek készítése szorosan összefüggött a fényképészettel. A röntgenfelvételeket az évtizedekkel korábban készült árnyképekhez hasonlították és nagy lelkesedéssel fogadták. Bár ezek a felvételek nem a fény segítségével jöttek létre, de sokan mégis a fotográfia részeként tekintettek rájuk. Nevezetességként állították ki őket vidámparkokban, áruházakban. Bárki készíttethetett felvételt a saját kezéről. Akkor még biztonságosnak hitték a sugarakat, mert használatuk nem járt fizikai fájdalommal. A radiológia mint önálló szakma kifejlődéséig, a röntgenfelvételeket fényképészek készítették, akik ritkán rendelkeztek orvosi ismeretekkel. Elizabeth Fleischmann amerikai fotográfus 1896-ban nyitotta meg San Fransisco-ban a világ első röntgenlaboratóriumát.

Valenta és Eder: Két aranyhal és egy tengeri hal (1896)

Az első röntgensugárzás segítségével készült fotográfiák már röviddel a felfedezést követően megszülettek. Eduard Valenta és Josef Maria Eder bécsi kémikusok már 1896-ban több képet készítettek különböző élőlényekről. Röntgen felfedezése befolyással volt a művészet többi területére is: Picasso, Braque, vagy az olasz futurista mozgalom munkásságában is tetten érhető a láthatatlan sugárzás felfedezésének hatása. Francis Picabia New York a testen keresztül című festményén a házfalakon keresztül válik láthatóvá az ott lakók élete.

Röntgen felvétele ma Németországban a remscheidi Deutsches Röntgenmuseumban található.

Kövesd a blogot a Facebookon és a Twitteren is!