|
Julia Margaret Cameron:
Ophelia 2. tanulmány (albuminnyomat, 1867) |
Julia Margaret Cameron (1815-1879) a viktoriánus kor egyik legismertebb fotográfusa volt, portréfelvételei nagy hatással voltak a fotóművészetre.
|
Charles Somers-Cocks:
Julia Margaret Cameron (1860) |
Julia Margaret Pattle Kalkuttában született. Franciaországban járt iskolába. Tanulmányai után újra visszatért Indiába, ahol 23 évesen férjhez ment Charles Hay Cameronhoz. Férje 1848-ban vonult nyugdíjba, a család Londonba költözött. 1863-ban lánya egy fényképezőgépet ajándékozott neki. Cameron a fényképezés megszállotjává vált. Lelkesen kísérletezett a műfajjal. Főleg portréfelvételeket készített, családtagjairól, barátairól, valamint a korabeli hírességekről, mint Charles Darwin, Alfred Tennyson, JoohnHerschel, Robert Browning, John Everett Millais, William Michael Rossetti, Edward Burne-Jones, Ellen Terry és George Frederic Watts. Herschel fotózására így emlékezett vissza: „Amikor ilyen férfiak álltak a fényképezőgépem elé, egész lelkemmel azon voltam,hogy megfeleljek a feladatnak, és híven ábrázoljam a belső nagyságot és a külső jellemvonásokat is.”
|
Charles Darwin (1868) |
|
Szomorúság (1864) |
|
Henry Taylor (1864) |
|
Annie, my first success (1864) |
|
Rosalba (1867) |
|
A visszhang (1868) |
Cameron nem csupán egyszerű portréfelvételeket készített, hanem modelljeit gondosan megválasztott ruhákban és megfelelő megvilágítással különböző vallási és mitológiai alakokként fotózta le őket. Számos női fényképészhez hasonlóan ő is szívesebben választott nőket fotózásaihoz. Cameron fényképeinek összetéveszthetetlen jellegzetessége a lágy fókusz – a kissé homályos, olykor elmosott felvétel. E sajátos ám akkoriban szokatlan technika, mely jól illet álomszerű képi világához, kísérletezésének eredménye: egy időben olyan kis fókusztávolságú lencsét használt, mellyel a modell arcának csak egy egészen kis rész volt éles. Technikáját gyakran érte kritika, sőt nem egyszer gúnyolódás tárgya is volt. Környezete szerint lágy felvételei csak Cameron hozzá nem értéséről tanúskodtak. Műveit szívesen mutatta meg a nyilvánosságnak, sőt a felvételeiből készült nyomatok a londoni P. & D. Colnaghi cég segítségével értékesítésre is szánta.
|
Mary Ryan (1865) |
|
Julia Jackson (1867) |
|
Két kislány kalapban (1864) |
|
Várok (1872) |
|
Sir John Herschel (1867) |
|
Vivien és Merlin (1874) |
|
Ceyloni lány (1875-79) |
1875-ben Cameron Ceylonba költözött. Utolsó éveiben kevesebb fényképezett, ugyanis sokkal nehezebb volt a fényképezéshez és a felvételek előhívásához szükséges anyagok és eszközök beszerezése, mint Angliában. A halála előtti években készült fényképekből kevés maradt fenn.
Tetszett a cikk? Kövesd a blogot a Facebookon és a Twitteren is, ahol további tartalmakról is értesülhetsz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kritika? Vélemény? Észrevétel? Ide írd! Akár regisztráció nélkül is!