Henri Cartier-Bresson: Dessau, Németország (1945) |
Henri Cartier-Bresson-nak a második világháború után a dessaui koncentrációs táborban sikerült lefotóznia az egyik besúgó lelepleződését. A felvétel a háború és a náci borzalmak végének szimbólumává vált.
Cartier-Bresson ellenállóként vett részt a háborúban. 1940-ben elfogták és internálták. Csak három évvel később sikerült megszöknie a fogságból. Később a francia ellenállási mozgalomhoz csatlakozott. Dessauba 1945-ben egy forgatócsoport tagjaként jutott el. Az Információs Iroda
megbízásából forgattak dokumentumfilmet a francia hadifoglyok hazatéréséről. Fotósként nem csak a forgatás munkálataiban vett részt, hanem Leicájával a táborban látottakat is megörökítette. Ott tartózkodása idején készült híressé vált felvétele egy besúgó lelepleződéséről. A Cartier-Bresson által megörökített jelenetet kamerával is rögzítették, egyes részletei később az elkészült filmbe is bekerültek.
A fotó, melyet a Magnum fotóügynökség vett
nyilvántartásba, hátoldalán az alábbi szöveg szerepel: „Németország.
Dessau. Az amerikai és a szovjet zóna határa. A kelet-németországi
területeken korábbi fogva tartottak átmeneti tábora: a politikai
foglyok, hadifoglyok, rabszolgamunkások, hontalanok. Egy belga nőt és
egykori Gestapo-besúgót felismernek, mielőtt elrejtőzhetne a tömegben." A kép készítésének pontos időpontja nem ismert, fotótörténészek szerint a fotó 1945. április 21. és július 2. között készülhetett.
A dessaui tábor belső udvarán nagy tömeg gyűlt össze. Cartier-Bresson és operatőre is jelen volt, hogy felvételeket készítsenek a készülő filmhez. Az udvar középen egy íróasztalnál Wilhelm Henry van der Velden orvostanhallgató, a dessaui tábor főparancsnoka ül. A 22 éves fiatalember korábban maga is fogoly volt: 1943-ban testvérével együtt a westerbroki koncentrációs táborban tartották fogva. Van der Veldent az amerikaiak nevezték ki a tábor vezetőjének, hogy a korábbi foglyok hazatérését koordinálja, felügyelje.
Éppen egy fejét bűnbánóan lehajtó fekete ruhás nőt kísértek van der Velden asztalához, hogy bekerüljön a hazatérők transzportjába. Az jelenet szinte mindennapos volt a táborban, de ami utána következett az már nem. A fényképen középen álló haragos tekintetű asszony ekkor férkőzött az asztalhoz, hogy szemügyre vegye a nőt. Hosszan méregette. Felismerni vélte személyében az egyik besúgót. „Igen! A Gestapót segítetted, ügynök vagy" – kiáltja, majd még mielőtt a másik reagálni tudna az elhangzott vádakra az asszony arcul csapja. Olyan erővel, hogy a besúgó kikerül a kamera látóköréből. A kezdetben döbbent tömeg hamar felmérgesedett és ütlegelni kezdték a menekülő nőt.
Cartier-Bresson másik felvétele a besúgóról, akit elkerget a tömeg. Az asszony, aki felpofozta épp egy husánggal mér csapást rá. |
Cartier-Bresson kevéssé ismert felvétele |
„A jelenet a szemem láttára bontakozott ki, miközben operatőröm forgatott." – emlékezett vissza Cartier Bresson – „Nekem a kezemben volt a fényképezőgépem, hát
elkattintottam. A jelenet nem volt megrendezve. Fura, de a filmben nem szerepel." Valóban, a Cartier-Bresson által megörökített jelenet eleje és az azt követő események láthatóak a Le retour (1946) című filmben, de a „döntő pillanat", a felismerés pillanata, amikor a besúgó kilétére fény derül, valamiért nem. Lehetséges, hogy felvették, de a vágás során kikerült a film végső verziójából, de az is lehetséges, hogy az operatőr optikát cserélt, vagy elvonta valami a figyelmét. Cartier-Bresson figyelmét azonban semmi nem vonta el az eseményről és további fényképeket is készített.
A Le retour (1946) című film részlete
a Cartier-Bresson által is megörökített jelenetről
a Cartier-Bresson által is megörökített jelenetről
A felvétel nem csak jelkép lett, hanem az
elveszett személyek utáni kutatás gyakorlati eszközévé is vált egyben. Cartier-Bresson még évekkel később is kapott leveleket a fotójával, melyekben a képen látható személyek holléte felől érdeklődtek családtagok, rokonok.
(Ez az írásom először a spottr.hu-n jelent meg 2012. október 29-én)
Tetszett a cikk? Kövesd a blogot a Facebookon és a Twitteren is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kritika? Vélemény? Észrevétel? Ide írd! Akár regisztráció nélkül is!