André Kertész: Szatirikus táncosnő (1926) |
André Kertész (1894 – 1985) magyar származású fotóművész a díványon fekvő Förstner Magda táncosnőről készítette egyik legismertebb felvételét.
Kertész 1925-től több mint tíz évet töltött Párizsban. Itt találkozott a fiatal Förstner Magdával 1926-ban, akit rögtön meg is hívott Beöthy István szobrász rue Daguerre-en található stúdiójába, hogy felvételeket készítsen róla. Förstner
beleegyezett a találkozóba és másnap a megbeszélt időpontban meg is
jelent a műteremben, ahol Kertész mellett Beöthy fogadta a művésznőt.
„Azt mondtam neki: csinálj valamit, ami a stúdiósarok szelleméhez hasonló. Elkezdett mozogni a szófán. Hirtelen csinált egy mozdulatot. Csak két expozíciót készítettem. Nem kell száz tekercseket elfényképezni, ahogy manapság csinálják. Az embereket csodás dolog mozgás közben fényképezni. Azt jelenti, hogy el kell kapni a megfelelő pillanatot: a pillanatot, amikor valami átváltozik valami mássá. Ez a kép egyfajta torzulás, mint az úszóról készült képem.” – emlékezett vissza Kertész a fotózás körülményeire.
Kertész másik felvétele (1926) |
A modell antik görög szoborként pózol a műterem bebútorozott sarkában a díványon. A falon egy nőalakot ábrázoló festmény, a bal oldalon pedig a házigazda egyik szobra látható, melyet a táncosnő kicsavart testtartásával figuráz ki. A testek összhangját Kertész egy szürreálisnak ható képben komponálta egybe.
Kertész kevéssé ismert fotója: Förstner és Beöthy a műteremben (1926) |
A fénykép, mely számos fotóművészt ihletett meg az évek folyamán, 1928. júniusában a Magyar fotográfia folyóiratban Groteszk táncosnő címmel jelent meg, ahol így méltatták a képet: „Kertész Andrást itthon alig ismerik, holott Párizsban már jónevû modern fotográfus, akinek merész elgondolású és ízig-vérig korunk szellemében elgondolt képeit gyakran láthatjuk külföldi képes folyóiratok oldalain. Idecsatolt felvétele egyik legsikerültebb munkája. A térdprobléma rendkívül érdekes megoldása a felülrõl való látással kiegyensúlyozva. Kertész András rokonszenves és jó úton járó fényképész tehetség, akitől még sok érdekes munkát várunk.”
(Forrás: Magyar Fotográfiai Múzeum)
Tetszett a cikk? Kövesd a blogot a Facebookon és a Twitteren is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kritika? Vélemény? Észrevétel? Ide írd! Akár regisztráció nélkül is!