Eugene Cernan, Ronald Evans és Jack Schmitt: Kék üveggolyó (1972) |
A kék üveggolyó (Blue Marble) néven vált ismertté a Földünket megörökítő egyik legszebb felvétel, melyet az Apolló–17 legénysége készített 1972-ben 45 000 km-es távolságból.
Már korábban is készültek fényképek bolygónkról, de ez volt az első alkalom, amikor a fényviszonyok ilyen szerencsések voltak és a Nap szinte a teljes Földet megvilágította. A fotózás idején, 1972. december 7-én 10 óra 39 perckor, a küldetés 5. órájában, Afrikában éppen nappal volt és az Antarktiszt szintén érte napfény
a közeledő téli napforduló miatt. Az űrhajósok a kiváló megvilágítás és a felhők
miatt olyannak látták bolygónkat mint egy üveggolyót. A fénykép
elnevezése is e hasonlatra utal.
A kép készítőjeként a teljes legénység – Eugene Cernan, Ronald Evans és Jack Schmitt – van feltüntetve. Hogy pontosan ki is volt, aki a Hasselblad kamerával megörökítette ezt a szép látványt, nem derült ki. Bár a legvalószínűbbnek azt tartják, hogy Jack Schmitt lehetett. Az Apolló–17 volt a NASA utolsó Hold-küldetése, melyen űrhajósok ilyen nagy távolságra eljutottak. Azóta egy űrhajós sem járt olyan messze, hogy a Kék üveggolyóhoz hasonló képet készíthessen a Földünkről.
A kép készítőjeként a teljes legénység – Eugene Cernan, Ronald Evans és Jack Schmitt – van feltüntetve. Hogy pontosan ki is volt, aki a Hasselblad kamerával megörökítette ezt a szép látványt, nem derült ki. Bár a legvalószínűbbnek azt tartják, hogy Jack Schmitt lehetett. Az Apolló–17 volt a NASA utolsó Hold-küldetése, melyen űrhajósok ilyen nagy távolságra eljutottak. Azóta egy űrhajós sem járt olyan messze, hogy a Kék üveggolyóhoz hasonló képet készíthessen a Földünkről.
Az eredeti fordított állású fotó |
Az eredeti felvételt, amely alapján a Kék üveggolyó készült a NASA AS17-148-22727 számon vette nyilvántartásba. A fényképen a Föld fejjel lefelé a kép jobb alsó részén található. A felvételt a feldolgozás során megvágták és megfordították. Az eredeti képhez leírást is fűztek: „A Föld látképe, ahogy az Apollo-17 legénysége a Hold felé utazva látta. Eme transzlunáris fénykép a Földközi-tengertől
egészen az Antarktisz déli jégsapkájáig mutatja bolygónkat. Ez volt az
első alkalom, amikor az Apollo röppályája lehetővé tette a déli jégsapka
fotózását. Megfigyelhető a Déli félgömb fölött csoportosuló sűrű felhőzet. Afrika közel egész partvonala tisztán látható. Az Arab-félsziget Afrika északkeleti sarkánál látható. Nagyjából a kép közepén látható Madagaszkár szigete. Az ázsiai kontinens kelet felé fekszik, a látóhatáron túl.”
A NASA AS17-148-22727 számú felvétele |
A fotó megjelenése nagy szenzációt keltett. hiszen korábban sohasem láthattuk bolygónkat így és ilyen szépségben. (Már korábban is készültek felvételek a Földről – pl. 1968-ban az Apolló–8 legénysége által megörökített Földkelte –, de azokon bolygónk jóval kisebbnek látszik, és a Nap sem világította meg teljesen.) A kép a hetvenes években a környezetvédelem egyik szimbólumává vált: sokan úgy vélték a kép jól példázza a Föld törékenységét és sebezhetőségét. Mike Gentry, a NASA levéltárosa úgy vélte, hogy a Kék üveggolyó az emberi történelem leggyakrabban másolt fényképe.
A Föld zászlajában is a Kék üveggolyó látható |
Azóta számos hasonló fénykép született bolygónkról: 2001-ben, 2002-ben, vagy legutóbb például januárban és februárban hoztak nyilvánosságra méretében és felbontásában jóval nagyobb, ám műholdak által rögzített, kompozit fényképeket. Ezek a felvételek is a kék üveggolyó nevet kapták.
A Kék üveggolyó a NASA weboldalán.
A Kék üveggolyó a NASA weboldalán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kritika? Vélemény? Észrevétel? Ide írd! Akár regisztráció nélkül is!