Az élet két útja

Az élet két útja (1857)

Oscar Gustave Rejlander Az élet két útja című allegorikus fotográfiája egy mintegy 30 negatívból álló fotómontázs, melyet 1857-ben a Manchaster Art Treasures kiállításra készített. Bár a kiállításon nem egy aktkép szerepelt, munkája mégis megbotránkozást keltett.

A fénykép középpontjában egy apa és az élet küszöbén álló két fia áll: az egyikük a vallás és a tudás irányába tekint, míg a másik fiú lemondva jelenéről a kéj és bűn birodalmába indul. A fotográfiát Raffaello Athéni iskola című híres festményé ihlette. A hatalmas, mintegy 41 x 79 cm-es fénykép elkészítéséhez nagy műterem és rengeteg fény kellett volna, ezért döntött Rejlander a fotómontázs mellett. Saját bevallása szerint a teljes mű elkészítése hat hetet vett igénybe. A felvételekhez egy régi, Ross-lencsével felszerelt összeeszkábált kamerát használt. Az egyes képekhez, melyeken egy, olykor több alak szerepelt, névtelen színészek és londoni prostituáltak álltak modellt.

Raffaello: Athéni iskola (1509)

A kép bemutatását követően heves reakciókat váltott ki: többen úgy vélték, hogy egy összeállított kép aligha tekinthető művészi alkotásnak, míg mások az ábrázolt jelenetek és a meztelenség miatt bírálták a művészt. A Scottish Society 1858-ban – a meztelen alakok miatt – csak úgy volt hajlandó kiállítani ki a képet, hogy a bal felét függönnyel takarták el. Akadtak azonban a vitatott alkotásnak lelkes hívek is, akik sokkal inkább egy korszak előfutárának tartották azt. A Photography Notes 1857. évi áprilisi számában az egyik kritikus így jellemezte a képet „csodálatos [...] egyértelműen kategóriája legjobb fotográfiája”. Rejlander a bírálatokra reagálva vallott arról, hogy mi ösztönözte képének megalkotására: „felvenni a versenyt a külföldi művészekkel, kiállni a próbát munkáink szembesítésekor. [...] bebizonyítani a képzőművészeknek, hogy a fényképeket segítségként használhatják fel alkotótevékenységükben. [...] Úgy vélem, nincs messze az az idő, amikor a valódi művészet és a fényképészet kéz a kézben jár majd [...] Nem hiszem, hogy elégedetlennek kellene mutatkoznom, sőt büszkének érzem magam”.

Létezik egy másik kevésbé ismert változat is, melyen a Bölcs abba az irányba fordul, ahol a vallás és a tudás van. Rejlander feltehetően az eredeti képet ért negatív reakciók miatt készítette ezt a verziót.

A másik változat

A műnek öt példánya készült, egyet Viktória Királynő vásárolt meg, aki Albert hercegnek ajándékozta azt. A Brimingham Photogarphy Society, valamint Sir David Brewster skót fizikus és egy streathami ismeretlen férfi is tulajdonosa lett egy-egy képnek. Az egyetlen máig fennmaradt példány – melyet 1925-ben a Royal Photographic Societyben állítottak ki – ma a George Eastman House archívumában található.