Szöveg nélkül 1.: Az első dagerrotípia

Louis-Jacques-Mandé Daguerre:
Egy ritkasággyűjtemény darabjai (dagerrotípia, 1837)

A montparnasse-i vasúti szerencsétlenség

A montparnasse-i vasúti szerencsétlenség (1895)

1895. október 22-én kedden a párizsi Montparnasse pályaudvaron az állomásra beérkező Granville–Párizs expressz túlfutott az ütközőn és mintegy 30 métert haladt a csarnokban, majd mozdonya a falat áttörve a Place de Rennes-re zuhanva az orrán állt meg. A vasúti szerencsétlenséget megörökítő híres felvételt a Studio Lévy & fils készítette.

A mozgó ló: Sallie Gardner

A mozgó ló: Sallie Gardner (1878)

Eadweard Muybridge 1878-ban készítette el egy ló és lovasának mozgásáról híressé vált felvételét. Az elkövetkező években mozgásfázisok százait készítette állatokról és emberekről. Munkásságával nem csak a fotográfia fejlődéshez hanem a mozgófilm megszületéséhez is jelentősen hozzájárult.

Az első színes fotográfia

Skót szalag (1861)

150 éve, 1861-ben készítette James Clerk Maxwell skót fizikus, matematikus az első színes fotográfiát egy skót szalagról. A felvétel valójában nem egy kép, hanem három felvétel egymásra vetítéséből született.

Az élet két útja

Az élet két útja (1857)

Oscar Gustave Rejlander Az élet két útja című allegorikus fotográfiája egy mintegy 30 negatívból álló fotómontázs, melyet 1857-ben a Manchaster Art Treasures kiállításra készített. Bár a kiállításon nem egy aktkép szerepelt, munkája mégis megbotránkozást keltett.

Arcok és érzelmek

Meglepetés (1856)

Guillaume-Benjamin-Amand Duchenne de Boulogne francia orvos az 1850-es években készítette a mai napig bizarrnak ható közel 100 felvételből álló, az emberi érzelmeket bemutató képsorozatát, melyek sajátságos kutatásának képi dokumentumai voltak.

Durieu és Delacroix aktfotói

Jean Louis Marie Eugène Durieu
és Eugène Delacroix:
Hátakt (albuminkópia, 1854)

Jean Louis Marie Eugène Durieu és Eugène Delacroix 1854. júniusában Durieu műtermében közösen készítettek egy fényképsorozatot, melyek közül 32 fotográfia maradt fenn. A fényképeket Durieu készítette Delacroix útmutatásai alapján. Ezeket a felvételeket ma a korai aktfotózás jelentős állomásaként tartják számon.

A Petőfi-dagerrotípia

Egressy Gábor (?):
Petőfi Sándor (dagerrotípia, 1844 v. 1845)

Feltehetően 1844-1845 körül készült az egyetlen fotográfia Petőfi Sándorról, mely nagy valószínűséggel nem nyerte el a költő tetszését: a dagerrotípia realitása megdöbbentő volt, a korabeli képzőművészet idealizált ábrázolásaival szemben.

A természet irónja

A természet irónjának címoldala (1844)

William Henry Fox Talbot A természet irónja vagy A természet ceruzája (The Pencil of Nature) című műve volt az első kereskedelmi forgalomba szánt kiadvány, melyben fotográfiák szerepeltek illusztrációként. Az 1844. júniusa és 1846. áprilisa között hat füzetben 150 példányban kiadott műben az általa kifejlesztett pozitív-negatív eljárás történetét és annak eredményeit  mutatta be.

Önarckép vízbefúltan

Önarckép vízbefúltan (1840)

Hippolyte Bayard, francia feltaláló 1840. október 18-ra dátumozott Önarckép vízbefúltan című felvétele önmagát ábrázolja – holtan. A kép egy hamisítvány, melyet Bayard elkeseredettségében készített, hogy felhívja a figyelmet fotográfiai felfedezésére, mely nem hozta meg számára a várt elismerést.

Az első emberalakot ábrázoló fotográfia: Boulevard du Temple

Boulevard du Temple (dagerrotípia, 1838)

Louis-Jacques-Mandé Daguerre készítette a Boulevard du Temple címen ismertté vált felvételt, melyet ma az első emberi alakot (pontosabban kettőt) ábrázoló fotográfiaként tartanak számon.